A következő bejegyzésemben a vályogot, mint építőanyagot szeretném ismertetni. Az első részben a wikipédia oldalán leírható leírás egy részét illesztettem be. Az ezt követő bejegyzésben pedig a vályog mai alkalmazhatóságáról fog szólni.  

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

"A vályog a homoknál finomabb, az agyagnál durvább szemcsenagyságú talajfajta, amelyetkerámia előállítására, valamint szalmával vagy törekkel keverve építőanyagként használnak döngölve, vagy vályogtéglának vetve. További finomításként létezik homokos vályog és agyagos vályog.

Az emberiség egyik legrégebben használt építési anyaga. A vályog készítésének folyamata a vályogvetés.

Tiszta agyagból, szemcsés adalékból (homok), rostos adalékból (szalma, pelyva, (polyva), törek, esetleg nád) készül, melyeket összekeverve formába öntenek. Ezután a napon szárítják meg a vályogtéglát, és így használják fel. Elsősorban lakóépületek készülnek (készültek) belőle.

A vályogból készült épületek tetőszerkezetének (födém) kialakításában is szerepet kap. A födémgerendák között, olyan léceket (vitlifa), helyeznek el, amelyeket vályoggal vontak be. A vitlifák fölötti rést, a gerendák felső széléig, földdel feltöltik, majd a padlástér egészét ledeszkázzák. A vitlifák alját sározással, vagy nádszövettel (stukator nád) egysíkúvá teszik, bevonják, és meszelik. (oltott meszet, vízzel hígítva átfestik).

Hővezetési tényezője: k=0,22.^[1] ( A referenciában megjelölt fal valójában rétegelt, 15 cm kőzetgyapotot tartalmaz így a hővezetési tényező nem a vályogra vonatkozik )

A vályogvakolat vályogból készült anyag, melyet épületek felületeinek külső- és belső vakolására használnak. A vályogvakolatok felhasználása a legrégebbi építési/vakolási technikák közé tartozik, mivel az anyag szinte mindenütt előfordul, egyszerű és gazdaságos a kivitelezése. Mint természetes építőanyagot, mely sok pozitív tulajdonsággal rendelkezik, fedezték fel újra a 20. század végén az építőmesterek, és kezdik napjainkban ismét felfedezni.

A vályogvakolatok rétegvastagságtól, felhasználási területtől, és a kivitelezésre használt eszköztől függően különböző csoportokba sorolhatók:

§                     agyagvakolatok

§                     alapvakolatok

§                     befejező vakolatok

Agyagvakolatok* (németül: Tonputz)

Az anyagvastagság 1-30 mm közötti lehet. Mind kézzel, mind géppel felhordható. Az egyedüli olyan vályogvakolat, mely egyrétegű felhordást tesz lehetővé, mivel a vakolat egyben alap- és fedővakolat is. Az egyrétegű felhordhatóságnak köszönhetően a kivitelezési idő nagyban lerövidül.

Az agyagvakolatok az ausztriai, Puchenau-i Bautechnisches Institut vizsgálatai szerint 100g/m2 nedvességet képesek felvenni, míg a vályogvakolatok 30-60g között.

Alapvakolatok 

A speciális agyag alapvakolatot 7-10 mm vastagságban vakológéppel, vagy kézzel hordják fel, melyet ezt követően egy falsimító eszközzel lehúznak, és igény szerint strukturálják a felületet.

Befejező vakolatok 

A befejező felületkezelő anyagokat 1-2 mm vastagságban kézzel hordják fel, mint „dekor” vakolatot. A befejező vakolatok természetes festékpigmentekkel különböző színekben hordhatók fel.

Hazánkban a legutóbbi népszámlálás adatai szerint több mint 700 ezer család él vályogházban, földfalú házban. A közfelfogás ennek az építőanyagnak a használatát – szemben a kő- illetve téglaházakkal – szegényesnek ítéli.

A ma készülő vályogházak már több kevesebb égetett tégla felhasználásával készülnek. A vályogtégla kedvező páratechnikai tulajdonsága és főleg olcsósága (helyi anyagból készíthető, és csak munkaerőt igényel) miatt, egyes vidékeken ma is használt építőanyag. Égetett téglát általában azért vásárolnak hozzá, hogy csapadéknak ellenállóbb lábazati részt alakíthassanak ki. Használatos volt és ma is itt-ott látni, az 1 vályog és 1 tégla (függőleges értelemben) falazási megoldást, ez alkalmassá teszi a külső-belső mészhabarcs (mész, homok, víz), illetve javított mészhabarcs (cement hozzáadása), vagy a boltokban por alakban készen kapható („uniputz”) vakolóanyagok használatát.

A téglabetét nélküli vályogfalat, dróthálóval (rabicháló) vonják be, ha mészhabarcs vakoláshoz akarják azt előkészíteni. Sározásnál(tapasztásnál) - amely megoldás a vályogházak eredeti vakolatképző megoldása - rabicolás nincsen. Tapasztás, vakolás után meszeléssel teszik víznek ellenállóbbá és esztétikusabbá a fal felületét."

A vályogos, vályogházas témákban nagy segítséget nyújthat a vályogház, igen vagy nem fórum az index-en. A több ezer hozzászólásban hasznos tanácsokat, és konkrét javaslatokat találhatunk az egyes problémákra.